Bevezetés a határidős ügyletekbe

1. Mi az a határidős ügylet?
2. A határidős kontraktus elemei
3. A határidős piac résztvevői
4. A fedezeti ügyletkötő
5. A spekuláns

A fedezeti ügyletkötők

A határidős termékekről szóló anyagunk negyedik fejezetében a fedezeti ügyletkötők szerepét tekintjük át.

A határidős piacok fedezeti tevékenység céljáből történő felhasználása

A befeketések kockázatoktól történő védelmének alternatívája a fedezés. A fedezeti ügylet alapvetően egy befektetés szempontjából ellentétes irányú pozíció felvételét jelenti, melynek segítségével az eredeti befektetés számára veszteséges piaci mozgás semlegesíthető. A fedezeti ügyletkötők egy árfolyamszint által meghatározott befektetési eredményt kívánnak rögzíteni. Ezzel a fizikai termék tényleges értékesítését megelőző árfolyamkockázatot tudják kiküszöbölni.

Példa a fedezeti ügyletre

Kovács Úr ékszerész, aki 100 uncia arannyal rendelkezik (nagyságrendileg 3,2kg). A várható árfolyameséstől tartva a CBOT-on 1 kontraktus ZGM6-ot ad el 665USD/unica árfolyamon, mivel ez a mennyiség megegyezik a rendelkezésére álló aranyéval.

A jövőbeli piaci mozgások függvényében képződő eredmény

A piaci ár két irányba mehet:

1. Emelkednek az árak, például 670USD/unciára. Eredmény: a short pozíción 500 USD árfolyamveszteség keletkezik, viszont a tulajdonában álló arany értéke nagyságrendileg ugyanennyivel növekszik (500 USD), az eredmény 0 lesz.
2. Csökkennek az árak, például 660USD/unciára. Eredmény: a short pozíción 500 USD árfolyamnyereség keletkezik, viszont a tulajdonában álló arany értéke nagyságrendileg ugyanennyivel csökken (500 USD), az eredmény 0 lesz.

A fedezeti ügylet mindenkori eredménye

A fedezeti ügylet előnye, hogy nem fut árfolyamkockázatot a befektető, hátránya viszont, hogy a kedvező irányú elmozdulásból nem tud profitálni.

A következő fejezetben a spekulánsok határidős piacokon betöltött szerepéről lesz szó.

Δ